udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Intézménymutató:
Adevarul in Libertate
1991. február folyamán
A román nacionalisták rendszeresen írják arról, hogy a székelyek nem magyarok. A csángókról az egyik román lapban olvasható: "Bizonyítékaink vannak arra, hogy ezek román jobbágyok voltak, akik magyar nemesek birtokairól szöktek meg, s ideiglenesen a székelyek között húzták meg magukat" "Ideje már, hogy a Román Tudományos Akadémia egy bizottságot nevezzen ki a csángók történelmének tanulmányozása céljából, hogy véget vessenek annak a vitának, amely megzavarja ennek a lakosságnak a nyugalmát." /Adevarul in libertate, 1990. okt. 19./ Legutóbb dr. Bárányi Ferenc a parlamentben előterjesztette az RMDSZ álláspontját, emiatt többen felháborodtak és tiltakoztak, köztük a kolozsvári Nemzeti Megmentési Front. Bárányi az 1918-as gyulafehérvári határozatra hivatkozott, kifejtve, szeretnék, ha az erdélyi magyarság "politikai, gazdasági és jogi helyzetét az 1947-es állapotnak megfelelően" állítnák vissza. Szeretnék, ha megszüntetnék a vidékek, helységek etnikai összetételének megváltoztatását. A kolozsvári Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatban fejtette ki álláspontját. Ebből egy-két idézet: "Három dolog döbbenti meg az olvasót: a hangvétel, a tartalom agresszivitása, és a hamisítás. Az egész anyag tiszteletlen, sértő és elítélendő vádaskodás a kormány és a román nép ellen." "A Bárány /sic!/ úr által kifejtett gondolatok cinikusak, gyűlölettel és megvetéssel telítettek. Az NMF közbotránynak tartja, és mint ilyet, elítéli". /Adevarul in libertate, 1990. okt. 17./ Hol van már az az idő, amikor a XVII. És XVIII. században még minden moldvai és havasalföldi krónikás "tara unguresca"-nak, vagyis "magyarok országának" nevezte Erdélyt. /Takács Ferenc: A Vasgárda szelleme él és virágzik. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., 5. sz./1990. február 17.
Az Adevarul in Libertate febr. 13-i számában jelent meg a Vatra Romaneasca állásfoglalása a Tanügyminisztérium határozata ellen, amely a kolozsvári magyar líceumok visszaállításáról döntött, továbbá a Vatra felháborodottan visszautasította a Bolyai Egyetem újraélesztésének tervét. A Vatra Romaneasca ezzel helsinki folyamatba illeszkedő alapelveket vonja kétségbe, amikor azt állítja, hogy az iskolák é az egyetem visszaállítása a demokráciát veszélyezteti. Eszerint a demokrácia a többség könyörtelen uralma a kisebbség fölött. Az RMDSZ Kolozs Megyei Bizottsága nyilatkozatában elítélte a Vatra állásfoglalását. Az ilyen vádaskodások konfliktusokat szülhetnek. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1990. június 8.
Az Adevarul in Libertate kolozsvári lap jún. 8-i számában Octavian Capatina, a Román Nemzeti Egységpárt /AUR/ képviselője minősíthetetlenül beszélt az RMDSZ-ről. Arra a kérdésre, hogy az AUR politikai ellenlépés volt-e az RMDSZ-szel szemben, azt válaszolta: "A horthysta színezetű extremizmus csupán az egyik tényezője volt annak, amely hozzájárult e párt létrehozásához. A másik tényező az ideiglenes kormány határozottságának a hiánya..." A Szabad Rádió és Televízió magyar adása "annak a horthyzmusnak a szószólójává vált, amely a fasizmus legfeketébb arculata." A képviselő nem válogatott a jellemzésben az RMDSZ-t illetően: "horthysta szélsőség, faji felsőbbrendűség, a megkülönböztetés, az elkülönülés eszméjének szorgalmazásában ölt testet..." /O. Capatina képviselő úr rémálmai. Fasizmus és horthyzmus térhódítása Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ 1990. június 14.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a magyarellenes támadások ellen. A kolozsvári Adevarul in Libertate című lap jún. 12-i számában a Román Nemzeti Egységpárt a román kormányhoz intézett felhívása a magyarellenes támadássorozat része. Előzőleg is napvilágot látott több hasonló írás: a máj. 11-i számban olvasható "közlemény" állítólagos atrocitásokról szólt, melyeket magyarok követtek el románok ellen "számos erdélyi helységben", a jún. 9-11-i számban a román kormánytól követelte ez a párt, hogy "véglegesen számolják fel a szeparatizmust az erdélyi iskolákban", a jún. 8-i számban Octavian Capatina parlamenti képviselő a lapban nyilatkozott a jelen levő "a horthysta színezetű szélsőségről", a "horthyzmusról, mint a fasizmus legsötétebb jelentkezéséről" stb. Folyik tehát a heves magyarellenes támadás, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete leszögezte: szó sincs arról, hogy most "hoznák létre a magyar konzulátust Kolozsváron, amit az a Román Nemzeti Egységpárt beállítja. Magyarország főkonzulátusát 1977-ben hozták létre Kolozsváron, egyidőben a debreceni főkonzulátussal." A közelmúltban Románia és Németország megegyezett három német konzulátus megnyitásában. Az RMDSZ felhívja az ügyészség és a kormány figyelmét, hogy az említett megnyilvánulások kielégítik a Btk. 317. paragrafusának a nacionalista-soviniszta propaganda bűntényének ismérveit. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./1990. augusztus 2.
Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./ 1990. szeptember 22.
A kolozsvári Adevarul in Libertate napilap rendszeresen közöl magyarellenes írásokat. A szept. 19-i számban például Marioara Stancu Ene dühödten támadta Pálfalvy Attilát, Demény Lajost és Octavian Buracut. A cikkíró szerint Pálfalvy agyát "mérgeskígyók, buzogányok és szuper-sovinizmus ismeretlen elméletei szállták meg". Hibáztatja azokat a szülőket, akik Magyarországon tanuló gyermeküknek visznek egy kis hazait: "Még egy módszer az úgyis szegény ország leszegényítésére." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
lapozás: 1-6